Február 25-én a nyilvánosság előtt bontakozott ki vita arról, hogy mely országok gyakorlata és így elért eredményei tekinthetők példaértékűnek az uniós források ún. abszorpciója (lehívása) és felhasználása terén. A vita politikai felhangjaihoz természetesen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nem tud és nem is akar hozzászólni, ám annak szakmai részével, legfontosabb ténybeli állításaival kapcsolatban mintegy hivatalból fontosnak tartjuk leszögezni, hogy Magyarország az uniós átlag felett teljesít.

 

Az Európai Bizottság legfrissebb, 2008. év végi adatai alapján megállapítható, hogy az I. Nemzeti Fejlesztési Terv kohéziós forrásainak lehívása terén az új tagállamok között ötödikek vagyunk, Magyarországot csak Málta, illetve a balti államok előzik meg.  Az összes tagállamot tekintve pedig az első tíz tagállam között foglalunk helyet.
Ha lehet, még az I. NFT zárásánál is nagyobb tempót diktált a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Magyarország Fejlesztési Terv európai uniós forrásainak minél gyorsabb felhasználása érdekében. Az EU-tagországok közül elsőként Magyarországon jelentek meg a 2007–2013-as időszak uniós pályázatai, és hazánk azóta is a legeredményesebben teljesítő országok között van.

Magyarország nyújtotta be Brüsszelnek a legtöbb nagyprojektet Európában, szám szerint tizenhetet. A második helyen Románia áll, tizenkettővel.
Az intézményrendszer erőfeszítéseinek eredményeként nem egészen két év alatt elérhetővé tettük a hét évre szóló ÚMFT teljes, 7 ezer milliárd forintos keretének 55 százalékát, 3900 milliárd forintot. A mai napig pedig 1952 milliárd forintot meg is ítéltünk a nyertes pályázóknak.

Az NFÜ és az ún. közreműködő szervezetek felkészült és elkötelezett munkájának, illetve az egyre magasabb színvonalon pályázó kedvezményezettek közös erőfeszítése, közös eredménye mindez, Magyarország olyan objektív sikere, amelyre okkal vagyunk büszkék és amely valóságos kiutat jelenthet Magyarországnak a világválságból.

Dátum: 2009. március 2.

Forrás: www.nfu.hu